Elindulhat végre az Egyesült Államok gyorsvasúti hálózatának építése?

Az Egyesült Államok egy hatalmas ország, amely 340 millió lakossal, 71 államközi autópályával és több mint 5000 közforgalmú repülőtérrel rendelkezik. Jelenleg azonban nem rendelkezik nagysebességű vasúti hálózattal, ami különösen szembetűnő, ha összehasonlítjuk más országokkal, mint például Kína, Japán vagy több európai állam. Azonban most két nagysebességű vasúti projekt építése zajlik, és több más is tervbe van véve. Felvetődik a kérdés, hogy az Egyesült Államok végre felzárkózhat-e a gyorsvonatok világához.

Rick Harnish, a High Speed Rail Alliance nevű amerikai kampánycsoport képviselője optimistán nyilatkozott a folyamatban lévő projektekről. Az első projekt a San Francisco és Los Angeles közötti vasútvonal, amely rendkívül nehéz feladatot jelent a kaliforniai hegyek miatt. A második projekt a Las Vegas és Los Angeles közötti vonal, amely viszont viszonylag egyszerűbb, mivel sík területen valósul meg. További tervek között szerepel egy HSR (high-speed rail) vonal Portlandből Seattle-be, majd onnan Vancouverbe, Kanadába, valamint egy másik vonal Dallas és Houston között. Harnish azonban figyelmeztetett, hogy az előbbi tervezése „lassan halad”, míg a texasi vonal sorsa kétségessé vált, miután Trump kormánya visszavont egy 63,9 millió dolláros támogatást.

Eközben Kína HSR hálózata várhatóan meghaladja az 50 000 kilométert. Európában az EU 8556 kilométer HSR vonallal rendelkezik, amelyből Spanyolország a legnagyobb részesedéssel bír 3190 kilométerrel. Az Egyesült Királyságban jelenleg egyetlen HSR vonal működik, a High Speed 1, amely a Csatorna-alagutat köti össze London St Pancras állomásával. A High Speed 2 építése továbbra is folyamatban van London Euston és Birmingham között, annak ellenére, hogy a finanszírozás körüli problémák széles körben ismertek.

Bár a HSR pontos meghatározása nem teljesen egységes világszerte, a Nemzetközi Vasúti Szövetség szerint a vonatoknak általában 250 km/h (155 mph) sebességgel kell haladniuk ahhoz, hogy nagysebességűnek számítsanak. A kérdés, ami sokakat foglalkoztat, hogy miért marad le az Egyesült Államok Európától és különösen Kínától. Will Doig, az amerikai vasúti ipar újságírója és szerzője szerint az ország autófüggősége jelentős szerepet játszik ebben. Sok ember egyszerűen nem látja szükségét a gyorsvasútnak, vagy nem akarja, hogy az ő területükön épüljön.

A helyzetet tovább bonyolítja, hogy az állami vasúti szolgáltató, az Amtrak vezetője, Stephen Gardner, lemondott, miután nyomás nehezedett rá a Fehér Ház részéről. Jelenleg az Amtrak nem üzemeltet HSR vonatokat, de a közeljövőben 28 új, 160 mph sebességű NextGen Acela vonatot fognak bevezetni a Boston és Washington DC közötti északkeleti folyosón. Azonban a vonal mindössze 50 mérföldén (80 kilométer) lehet jelenleg 150 mph sebességgel haladni.

A kaliforniai és nevadai nagysebességű vonalak építése az állam által irányított California High-Speed Rail projekt keretében zajlik, amely várhatóan 2033-ra készül el, míg a Los Angeles és Las Vegas közötti Brightline West egy magánvállalat által futtatott projekt, amely 2028-ra várhatóan megnyitja kapuit. Harnish szerint világszerte 23 ország rendelkezik HSR-rel, és szervezete azzal a céllal alakult, hogy ezt az Egyesült Államokban is bevezesse. Azonban a HSR vonatok biztonságos közlekedtetése nem egyszerű feladat, hiszen tilos a kereszteződések kialakítása, a pályának nagyon egyenesnek kell lennie, és elkerített folyosón kell haladnia.

Kína folyamatosan bővíti HSR hálózatát, és várhatóan 2030-ra elérheti a 60 000 kilométert. A HSR kapcsolatokkal rendelkező kínai városok gazdasága átlagosan 14,2%-kal nő, állítja a dán székhelyű 21st Europe agytröszt. Kínai cégek már más ázsiai országokban is segítenek HSR rendszerek kiépítésében, mint például Indonéziában, Malajziában, Thaiföldön és Vietnámban. Doig úgy véli, hogy Kína nem csupán szomszédai vasúti infrastruktúrájának fejlesztésére törekszik, hanem geopolitikai befolyásának terjesztésére is.

Az európai HSR hálózat növekedése azt mutatja, hogy a kontinens története szoros összefonódik a közszolgáltatások fejlesztésével. Kaave Pour, a 21st Europe munkatársa arra figyelmeztet, hogy ha az Egyesült Államok HSR-t szeretne fejleszteni, akkor kulturális váltásra van szükség, ami a közlekedésben való nagyobb közszolgáltatások irányába mutat. Harnish hangsúlyozza, hogy a szövetségi kormány elengedhetetlen a HSR sikeréhez, azonban a Fehér Háznak a Houston és Dallas közötti tervezett vonal támogatásának visszavonásával a helyzet bizonytalanná vált.

Duffy közlekedési miniszter a projektet adófizetők pénzének pazarlásának nevezte. A francia Alstom vonatgyártó cég vezetője, Scott Sherin, aki az Amtrak új nagysebességű vonatainak szállítója, kétségeit fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy az Egyesült Államok politikai akaratot mutatna-e a közlekedési költségvetés vasúti fejlesztésekre való fordítására. A városi központok, mint Dallas és Houston, sűrű építkezésekkel rendelkeznek, így a jövőbeni HSR vonalak bevezetése is nehézkes lenne.

Doig reméli, hogy Kína a jövőben segíthetne az Egyesült Államoknak a HSR kiépítésében, de úgy érzi, hogy a politikai helyzet ezt rendkívül nehézkessé teszi. A kölcsönös érdekek és a partnerségek kialakítása ugyanakkor nagyban hozzájárulhatna az amerikai vasúti infrastruktúra fejlesztéséhez, amely jelenleg nem áll a legjobban.

Forrás: https://www.bbc.com/news/articles/cze1erz9jxko