Diákok vagy kémek? Fiatal kínaiak Trump célkeresztjében

Xiao Chen, a 22-year-old kínai diák, csütörtök reggel megjelent az Egyesült Államok konzulátusán Sanghajban, mindössze pár órával azután, hogy Washington bejelentette, hogy „agresszívan” visszavonja a kínai diákok vízumait. Xiao vízuminterjúra érkezett, mivel ősszel Michigan államba készült tanulmányai folytatására, ahol kommunikációt szeretett volna tanulni. Az interjú során, amelyet „kellemesnek” írt le, azonban közölték vele, hogy a vízumkérelmét elutasították, és nem adtak meg indokot. „Úgy érzem, mint egy sodródó vízi növény, amelyet a szél és a vihar dobál,” mondta Xiao, egy gyakori kínai kifejezést használva, hogy kifejezze a bizonytalanság és tehetetlenség érzését. Korábban reménykedett, hiszen már megkapta az elfogadólevelet, és azt hitte, sikerült megúsznia a közelmúlt eseményeit, amelyek a vízumok szigorítását hozták magukkal.

Donald Trump adminisztrációja először a Harvard Egyetem nemzetközi diákok felvételi lehetőségeit szüntette meg, ezt a döntést később bíróság blokkolta. Ezt követően pedig bejelentették, hogy leállítják az összes külföldi diák vízuminterjúját. Xiao most felkészül a B tervre: „Ha végül nem tudom megszerezni a vízumot, valószínűleg egy év kihagyásra megyek, és várok, hogy jövőre jobbra forduljanak a dolgok.” Az érvényes vízum azonban még mindig nem garancia arra, hogy a diákok zökkenőmentesen utazhatnak, mivel vízummal rendelkező diákokat is „megállíthatnak a repülőtéren és kitoloncolhatják őket”. „Ez minden kínai diák számára rossz. Az egyetlen különbség az, hogy mennyire rossz.”

Az elmúlt hét szomorú volt a külföldi diákok számára az Egyesült Államokban, különösen a körülbelül 280,000 kínai diák számára, akik észrevették, hogy az ő országuk kiemelt célponttá vált. A Belbiztonsági Minisztérium vezetője, Kristi Noem, a Harvardot vádolta meg azzal, hogy „koordinál a Kínai Kommunista Párttal”. Marco Rubio külügyminiszter azt nyilatkozta, hogy a kínai diákokkal szembeni intézkedések kiterjednek „azokra is, akik kapcsolatban állnak a Kínai Kommunista Párttal, vagy kritikus területeken tanulnak”. Ez széles spektrumot érinthet, hiszen a kommunista párttagság gyakori a hivatalnokok, vállalkozók, üzletemberek és még művészek között is Kínában. Peking „politikai indíttatású és diszkrétív intézkedésnek” minősítette ezt a lépést, és a külügyminisztérium hivatalosan is tiltakozott.

Az Egyesült Államokban valaha Kína küldte a legtöbb külföldi diákot, azonban az utóbbi években a két ország közötti kapcsolatok romlása miatt ezek a számok csökkentek. A határozottan erősödő Peking és Washington közötti versengés egyre inkább feszültté vált, amely a kereskedelemtől a technológiai versenyig terjed. Trump első ciklusa már nehézségeket hozott a kínai diákok számára, hiszen 2020-ban aláírt egy rendeletet, amely megtiltotta azoknak a kínai diákoknak és kutatóknak a vízumkérelmét, akik kapcsolatban álltak Peking hadseregével. Ez a rendelet Biden elnöksége alatt is érvényben maradt, és Washington soha nem tisztázta, mit jelent a „kapcsolat” a hadsereggel, így sok diák vízuma eltűnt, vagy a határon fordították vissza őket, sokszor megfelelő magyarázat nélkül.

Azok számára, akik az Egyesült Államokban végeztek, a hazatérés sem volt könnyű. Korábban hidat építettek a világ többi része és Kína között, most azonban a külföldi diplomák már nem váltanak ki olyan pozitív reakciót. Chen Jian, aki nem akarta használni a valódi nevét, elmondta, hogy gyorsan rájött: az Egyesült Államokban szerzett diplomája akadályt jelentett számára. Amikor 2020-ban hazatért, egy állami banknál gyakornokoskodott, és megkérdezte egy felügyelőt, van-e esélye arra, hogy ott maradjon. A felügyelő nem mondta ki nyíltan, de Chen megértette az üzenetet: „A munkavállalóknak helyi diplomával kell rendelkezniük. Az olyan emberek, mint én (külföldi diplomával) nem is kapnak választ.”

A verseny Kínában óriási, és a külföldön végzett diákoknak egyre nehezebb érvényesülniük hazájukban. A gyanakvás a külföldi diplomásokat körülvevő légkörben szintén nem segít. Peking egyre inkább figyelmeztet a külföldi kémekre, és arra szólítja fel az embereket, hogy legyenek éberek a gyanús személyekkel szemben. A közelmúltban egy prominens kínai üzletasszony, Dong Mingzhu azt nyilatkozta, hogy cége „soha nem fog külföldön tanult kínaiakat felvenni, mert közöttük kémek is lehetnek”. Az Egyesült Államok és Kína közötti távolodás, valamint a külföldi diákokat érintő gyanakvások sokak számára megdöbbentőek, akik egy másik Kínában nőttek fel, ahol a külföldiekkel való kapcsolatok és tapasztalatok cseréje színesebbé tette az életüket.

Forrás: https://www.bbc.com/news/articles/c1dezrrl3z3o