Trump ásványi kincsekkel kapcsolatos megállapodásának váratlan következményei

Donald Trump visszatérése a Fehér Házba jelentős csapást jelent a globális éghajlatvédelmi intézkedéseknek – mondta Christiana Figueres, az ENSZ korábbi éghajlatügyi vezetője. Trump novemberi megválasztása óta máris visszavonta az Egyesült Államokat a Párizsi Klímaegyezménytől, amely a világ legfontosabb éghajlatvédelmi megállapodása. Ezen kívül megakadályozta, hogy amerikai tudósok részt vegyenek nemzetközi klímakutatásokban, eltávolította a nemzeti elektromos járművek célkitűzéseit, és elődje zöld technológiák fejlesztésére irányuló próbálkozásait „zöld új átverésnek” nevezte. Mindezek ellenére Trump hajlandó tárgyalni az ukrán elnökkel kritikus ásványi anyagokról, és különös érdeklődést mutat Grönland és Kanada iránt, amelyek mindkettő gazdag kritikus ásványi anyagokban.

A kritikus ásványi anyagok beszerzése Trump számára kiemelt figyelmet élvezett hivatalba lépése óta. Ezek az ásványok elengedhetetlenek olyan iparágak számára, mint a légiközlekedés és a védelem, de érdekes módon a zöld technológiák gyártásához is alapvetően szükségesek. Trump közvetlen munkatársa, Elon Musk, aki a Space X és a Tesla vezetője, tisztában van a kritikus ásványi anyagok jelentőségével a zöld átmenet szempontjából. A Tesla például nagymértékben támaszkodik az olyan kritikus ásványi anyagokra, mint a grafit (elektromos járművekben), lítium (akkumulátorokban) és nikkel (rakétákban).

Elizabeth Holley, a Colorado School of Mines bányamérnöki tanszékének docense elmagyarázza, hogy minden ország saját kritikus ásványi anyagok listájával rendelkezik, amelyek általában ritkaföldfémekből és más fémekből állnak, mint például a lítium. A kereslet folyamatosan növekszik: 2023-ban a lítium iránti kereslet 30%-kal nőtt, amit főként a tiszta energia és az elektromos járművek gyors növekedése hajt. Az International Energy Agency előrejelzése szerint a következő két évtizeden belül ezek az iparágak a lítium iránti kereslet 90%-át, a kobalt iránti 70%-át és a ritkaföldfémek iránti 40%-át fogják képviselni.

Musk olyan mértékben aggódik a kritikus ásványi anyagok beszerzése miatt, hogy három évvel ezelőtt a Twitteren megjegyezte: „A lítium ára őrületes szintre emelkedett! A Teslának tényleg bele kellene fognia a bányászatba és a finomításba, hacsak a költségek nem javulnak.” Hozzátette, hogy nincs hiány az ásványból, de a kitermelés üteme lassú. Az Egyesült Államok gyenge pozíciója a ritkaföldfémek és kritikus ásványi anyagok (mint a kobalt és nikkel) terén egy decemberi jelentésben került előtérbe, amelyet az Egyesült Államok Kormányzati Különbizottsága adott ki. A jelentés figyelmeztetett arra, hogy az Egyesült Államoknak újra kell gondolnia a kritikus ásványi anyagok és ritkaföldfémek ellátási láncára vonatkozó politikáját, mivel a jelenlegi függőségük a Kínai Népköztársaságtól kockázatokat jelent.

Kína dominanciájának titka a zöld technológiákban rejlő gazdasági lehetőségek korai felismerésében rejlik. Bob Ward, a Londoni Gazdasági Egyetem Grantham Kutatóintézetének politikai igazgatója megjegyzi, hogy Kína körülbelül tíz éve döntött úgy, hogy stratégiailag fejleszti a megújuló energiaforrásokat és elektromos járműveket, így mára dominálja a piacot. Daisy Jennings-Gray, a Benchmark Mineral Intelligence árképző ügynökség árazási vezetője elmagyarázza, hogy a kritikus ásványok geológiailag korlátozottak, ezért nem garantálható, hogy minden országban gazdaságilag kitermelhető tartalékok állnak rendelkezésre.

Miközben Kína jelentősen befektetett Afrikába és Dél-Amerikába az ásványi anyagok ellátásának biztosítása érdekében, a feldolgozás terén – az ásványok más elemekből való leválasztása – a legnagyobb piaci részesedéssel bír. Kína a globális ritkaföldfém-termelés 60%-át adja, de a feldolgozás terén a globális részesedése közel 90%. Gracelin Baskaran, a Washington DC-i Stratégiai és Nemzetközi Tanulmányok Központjának kritikus ásványi anyagok biztonsági programjának igazgatója hangsúlyozza, hogy Kína jól tudja, mennyire fontos ez a gazdasági kereskedelem szempontjából.

Trump motivációja mögött a hátrányos helyzet félelme állhat. Christopher Knittel, a Massachusetts Institute of Technology alkalmazott közgazdaságtan professzora szerint a feldolgozás terén Kína dominál, ami magas haszonkulcsú szakasz a bizniszben. A kérdés az, hogy az Egyesült Államok késlekedett-e ahhoz, hogy maximálisan kihasználja a szektort. A Biden-adminisztráció a zöld technológiákat támogatta az Inflációcsökkentő Törvény (IRA) bevezetésével, amely adókedvezményeket, hiteleket és egyéb ösztönzőket kínál az üvegházhatású gázok kibocsátását csökkentő technológiákhoz. Az IRA becslése szerint 2024 augusztusára 493 milliárd dollárnyi befektetést hozott az Egyesült Államok zöld iparágába.

Miközben Trump legutóbbi lépései a kritikus ásványi anyagok beszerzésére utalnak, úgy tűnik, hogy a Biden-adminisztráció a gyártási folyamatokra összpontosított, és nem a nyersanyagok beszerzésére. Az elnök esetleges új intézkedései, mint például a „Kritikus Ásványi Anyagok Végrehajtási Rendelkezése”, amely gyorsítaná a bányászatot és a feldolgozási létesítmények építését, új irányt adhatnak a politikának.

Bár a jövőbeli lépései még nem világosak, a piaci szereplők továbbra is optimisták. Carl Fleming, a McDermott, Will & Emery ügyvédje hangsúlyozza, hogy a befektetők bizalma megmaradt, és az iparágban végzett munkája az IRA bevezetése óta a legélénkebb. A politikai környezet azonban bizonytalanságot szül, és sokan figyelmeztetnek arra, hogy Trumpnak óvatosan kell lavíroznia a zöld technológiai projektek és a fosszilis üzemanyagok expanziója között, hogy megőrizze a politikai támogatást.

Forrás: https://www.bbc.com/news/articles/c30mjedjzgpo