Az AI-t elutasítók hangja

Sabine Zetteler, a londoni kommunikációs ügynökség vezetője, határozottan ellenzi a mesterséges intelligencia (AI) használatát. Zetteler, aki körülbelül tíz fős csapatot irányít, nem találja értelmét annak, hogy olyan tartalmakat olvasson, amelyeket nem emberek írtak. „Olvastam nemrég egy nagyon figyelemfelkeltő mondást, ami körülbelül így hangzott: ‘miért is olvasnék olyan dolgot, amit valaki nem volt hajlandó megírni?’ Ez egy rendkívül erős kijelentés, és teljes mértékben összhangban áll a nézeteimmel” – mondta Zetteler. Számára a mesterséges intelligencia elterjedése nemcsak a munkahelyi hatékonyságot, hanem az emberi kapcsolatokat is veszélyezteti.

Zetteler és más hasonló gondolkodású szakemberek ellenállnak az AI térnyerésének, amely 2022 végén, a ChatGPT megjelenésével kezdődött. Azóta a ChatGPT és más hasonló szolgáltatások hihetetlen népszerűségnek örvendenek, havonta több mint öt milliárd látogatást regisztrálnak. Az AI rendszerek, mint például a ChatGPT, azonban hatalmas mennyiségű energiát igényelnek a működésükhöz. Goldman Sachs egy jelentése szerint egyetlen ChatGPT kérdés körülbelül tízszer annyi elektromos energiát használ, mint egy Google keresés. Ez sokakat aggaszt, hiszen a mesterséges intelligencia környezetre gyakorolt hatásai egyre nyilvánvalóbbá válnak.

Florence Achery, a Yoga Retreats & More tulajdonosa, szintén elutasítja az AI-t, mivel úgy véli, hogy az ellentmond a vállalkozása alapelveinek, amelyek az emberi kapcsolatokra építenek. Achery elmondta, hogy az AI használata számára lelkileg üres, és a környezeti hatások is aggasztják. „Az energiafogyasztás, amely szükséges a adatközpontok működtetéséhez, borzalmas. Nem hiszem, hogy az emberek tudatában lennének ennek” – mondta Achery.

Zetteler tisztában van azzal, hogy az AI bizonyos helyzetekben hasznos lehet, például vakok számára írott cikkek fordítása esetén, de úgy véli, hogy a hosszú távú hatások aggasztóak. „Örülök, hogy az AI létezik, de nem hiszem, hogy a jövőben jót fog tenni nekünk” – tette hozzá. Zetteler megjegyezte, hogy bár a konkurens vállalatok használják az AI-t, ő nem akarja, hogy a profitot a társadalom rovására növelje. „Ha úgy mérem a sikert, hogy mennyit adok vissza a társadalomnak, akkor az értékesebb, mint a pénz” – mondta.

Seattle-ben élő Sierra Hansen, aki közszolgáltatásokkal foglalkozik, szintén elutasítja az AI-t. „A problémamegoldás képességünket csökkenti az AI használata. Az agyunk segít rendezni a napjainkat, nem pedig az AI Copilot-tól kérjük meg, hogy mondja el, hogyan kezeljük az időbeosztásunkat” – mondta Hansen. Szerinte az emberek feladata a kritikai gondolkodás alkalmazása, és ha egyszerű feladatokat adnak át az AI-nak, akkor nem oldják meg a problémáikat.

Nem mindenki engedheti meg magának, hogy elkerülje az AI használatát. Jackie Adams, digitális marketing területen dolgozó szakember, eleinte az AI ellen foglalt állást, mivel környezeti okokból és a lustaság miatt elutasította azt. Azonban, amikor három kollégája elkezdte használni az AI-t, Adams kénytelen volt követni őket, hogy elkerülje a munkahelyi veszteséget. „Úgy éreztem, hogy ha továbbra is ellenállok, az káros hatással lenne a karrieremre” – mondta Adams.

James Brusseau, a Pace University filozófia professzora, aki az AI etikai vonatkozásaival foglalkozik, megjegyezte, hogy a döntéshozatalhoz emberekre van szükség, ha meg akarjuk érteni, hogy miért születtek bizonyos döntések. „Ha nem érdekel minket, akkor valószínűleg az AI-t fogjuk használni” – tette hozzá. Adams elfogadta az AI használatát a munkahelyén, de még mindig borongós érzései vannak a mesterséges intelligencia növekvő hatalmával kapcsolatban. „Úgy érzem, hogy egyre inkább elveszítjük az irányítást. Hogyan lehet mindezt leállítani?” – tette fel a kérdést. Az AI elterjedése tehát nemcsak a munka világát, hanem a társadalmi normákat is megkérdőjelezi, és a jövőre nézve komoly dilemmákat vet fel.

Forrás: https://www.bbc.com/news/articles/c15q5qzdjqxo