Az élet más bolygókon és ami ebből nekünk szól

Az űrkutatás terén elért tudományos felfedezések nemcsak a tudásunkat bővítik, hanem mély hatással vannak a világképünkre is. Az emberi psziché fejlődését elősegítő események közé tartozik az a pillanat, amikor először kaptunk képeket a Földről az űrből, valamint a más bolygón fellelt élet nyomaira tett felfedezések. A közelmúltban egy újabb fontos mérföldkőhöz érkeztünk, amikor hír érkezett arról, hogy egy K2-18b nevű bolygón egy gáz jelenlétére bukkantak, amely a Földön egyszerű tengeri organizmusok által keletkezik. Ez a felfedezés közelebb hozza azt a pillanatot, amikor valódi idegen élet nyomaira bukkanhatunk, ami alapvetően megváltoztathatja a helyünket az univerzumban. Prof. Nikku Madhusudhan, a Cambridge-i Egyetem Csillagászati Intézetének vezetője a felfedezés kapcsán úgy nyilatkozott, hogy „ez a legnagyobb horderejű kérdések egyike, és lehet, hogy a válaszhoz közel állunk”.

Ez a felfedezés azonban nemcsak tudományos jelentőséggel bír, hanem újabb kérdéseket is felvet. Mi történik velünk, mint fajjal, ha tényleg életet találunk egy másik világon? Az emberi történelem során már régóta léteznek mesék az égen élő lényekről. A 20. század elején a csillagászok olyan vonalakat véltek felfedezni a Mars felszínén, amelyek egy fejlett civilizáció létezésére utaltak. Ez az elképzelés rengeteg sci-fi történetet inspirált, és a világűrből érkező látogatókat gyakran fenyegetésként ábrázolták. Az évek múlásával azonban a legfrissebb bizonyítékok, amelyek a más világokon létező életre utalnak, nem a Marsról vagy a Vénuszról, hanem egy távoli csillag körül keringő bolygóról, a K2-18b-ről érkeztek.

A földön kívüli élet kutatása számos kihívással jár, többek között azzal, hogy tudjuk, hol keressük. A NASA kezdetben a Marsra összpontosított, de 1992-ben, amikor felfedezték az első bolygót, amely egy másik csillag körül keringett, a figyelem kezdett elmozdulni. Azóta közel 6000 exobolygót azonosítottak, sok közülük gázóriás, mint a Jupiter és a Szaturnusz, míg mások túl forrók vagy hidegek ahhoz, hogy folyékony víz létezzen rajtuk, pedig a víz az élet egyik alapvető feltétele. Azonban számos bolygó található az úgynevezett „Goldilocks zónában”, ahol a távolság éppen megfelelő ahhoz, hogy támogassa az életet. Prof. Madhusudhan úgy véli, hogy a galaxisunkban több ezer ilyen bolygó létezhet.

Ahogy az exobolygók felfedezése előrehaladt, a tudósok új eszközöket kezdtek el fejleszteni az atmoszférájuk kémiai összetételének elemzésére. A céljuk az volt, hogy megfigyeljék a csillagok fénye által az atmoszférákon átszűrődő kis mennyiségű fényt, és kémiai ujjlenyomatokat keressenek, amelyeket csak élő organizmusok produkálhatnak, úgynevezett biosignature-öket. A NASA James Webb Űrteleszkópja, amely a K2-18b bolygón felfedezte a gáz jelenlétét, a valaha készült legfejlettebb űrteleszkóp. A 2021-es indítása óta óriási izgalmat keltett, mivel a felfedezés lehetősége most már elérhető közelségbe került.

A NASA a jövőben egy újabb projektet tervez, a Habitable Worlds Observatory-t (HWO), amely a 2030-as években várhatóan képes lesz az atmoszférák mintázatának érzékelésére és elemzésére. Ezen kívül az Európai Déli Obszervatórium (ESO) is fejleszt egy rendkívül nagy teleszkópot, amely a chilei sivatag tiszta égboltát fogja figyelni. Prof. Madhusudhan reményei szerint két éven belül elegendő adatot gyűjt össze ahhoz, hogy bizonyítani tudja a K2-18b körüli biosignature-k létezését. Azonban még ha sikerül is bizonyítania a felfedezését, ez nem jelenti azt, hogy azonnali ünneplés következik. Valójában ez egy újabb tudományos vita kezdetét jelenti arról, hogy ezek a biosignature-ök esetleg nem élő, hanem nem élő folyamatok eredményei lennének.

Ahogy egyre több adatot gyűjtenek össze, és a kémikusok nem találnak alternatív magyarázatot a biosignature-ökre, a tudományos konszenzus szép lassan a valószínűség felé fog elmozdulni, hogy az élet valóban létezik más világokon. A tudósok közötti párbeszéd folytatódik, és az emberek egyre inkább fel fogják ismerni, hogy a tudományos, kulturális és társadalmi átalakulás, amely a bolygónk univerzumban elfoglalt helyéről szól, egy újabb lépés az evolúciónkban. A tudományos közösség tagjai egyre inkább úgy vélik, hogy a kérdés nem az, hogy felfedezünk-e idegen életet, hanem az, hogy mikor.

Forrás: https://www.bbc.com/news/articles/cp8jwj90ejno