Két ember letartóztatása ukrán kémkedési ügyben

Ukrajna biztonsági szolgálata, az SBU bejelentette, hogy felfedeztek egy kémhálózatot, amelyet a magyar állam működtetett, hogy információkat gyűjtsenek Ukrajna védelmi rendszereiről a két ország határának közelében. Az ukrán hatóságok szerint két állítólagos magyar kém, akik az ukrán hadsereg korábbi tagjai, letartóztatásra kerültek, miután nyomozás során kiderült, hogy titkos információkat gyűjtöttek. Az SBU közleménye szerint ez az első alkalom Ukrajna történetében, hogy egy magyar katonai hírszerző hálózatot lepleztek le, amely kémkedési tevékenységet folytatott az ukrán állam kárára.

A magyar külügyminiszter, Szijjártó Péter a vádakat óvatosan kezelendő propagandának nevezte, amíg hivatalos részletek nem állnak rendelkezésre. Az ATV magyar televíziós csatornán tett nyilatkozatában azt mondta, hogy Ukrajnában gyakran alkalmaznak anti-magyar propagandát, amely gyakran valótlan tényeken alapul. Noha nem tagadta egyértelműen a vádakat, később arról számolt be, hogy két ukrán diplomatát kiutasítottak Budapestről. Magyarország, amely az Európai Unió és a NATO tagja, az ukrán szövetségesek közé tartozik, ám Orbán Viktor miniszterelnök a háború kezdete óta többször is Oroszország mellett foglalt állást.

Az SBU állítása szerint a kémhálózatot a magyar katonai hírszerzés alakította ki, célja pedig a légvédelmi rendszerek elhelyezkedésének és számának, valamint a jogvédelmi hatóságok munkatársainak és járműveiknek az adatainak összegyűjtése volt a nyugati Kárpátalján. Kárpátalja Ukrajna nyugati része, amely 137 kilométeres határt oszt meg Magyarországgal. A kémek emellett a helyi lakosság közérzetéről is információkat gyűjtöttek, hogy előre jelezzék, hogyan reagálnának egy esetleges magyar katonai incursionra.

Az SBU nem tett említést arról, hogy az állítólagos hálózat Oroszország érdekét szolgálta volna. A letartóztatott férfi és nő, akiket az SBU „árulóknak” nevezett, korábbi ukrán katonák voltak, akik állítólag egy magyar hírszerző tiszt felügyelete alatt álltak. Az SBU közölte, hogy a férfi átlépte a határt Magyarországra, hogy jelentést tegyen a felettesének, és ezért pénzt és kommunikációs eszközt kapott. A letartóztatásra otthonaikban került sor, ahol telefonokat és egyéb bizonyítékokat foglaltak le, amelyek a kémkedésre utalnak. A gyanúsítottakat hazaárulással vádolják, ami akár életfogytiglani börtönbüntetést is jelenthet számukra.

A Magyarország és Ukrajna közötti kapcsolatok már hosszú ideje feszültek, különösen Oroszország teljes körű inváziójának kezdete óta. Orbán Viktor miniszterelnök megpróbálta blokkolni az EU Ukrajnának szánt segélycsomagjait, ellenállt az orosz olajra és gázra vonatkozó szankcióknak, valamint kifejezte ellenállását Ukrajna EU-tagságával szemben. Magyarország 1999 óta a NATO tagja, de Orbán hatalomra jutása óta a politikái gyakran ütköznek a nyugati álláspontokkal. Az ő kormánya az egyik olyan európai vezetés, amely a háború után is szoros kapcsolatokat ápol Oroszországgal.

Bár az állítólagos kémkedés és a letartóztatások önállóan viszonylag kisebb jelentőségű eseménynek számítanak, a helyzet mégis aggasztó. Ukrajna Magyarországgal közös határának hossza viszonylag rövid, és ez nem közvetlen hatással van az ország keleti és délkeleti részén zajló harcokra, ahol Oroszország körülbelül 20%-át ellenőrzi Ukrajna területének. Ugyanakkor Oroszország, amely rakétákat és drónokat használ az ukrán területek célba vételére, valószínűleg érdeklődik bármilyen katonai eszköz elhelyezkedése iránt.

Sir Ben Wallace, az Egyesült Királyság korábbi védelmi minisztere a BBC Radio 4 Today programjában elmondta, hogy ez nem az első alkalom, hogy Ukrajna Magyarországot subverziós tevékenységgel vádolta meg. Hozzátette, hogy a mostani eset célpontjainak érzékeny katonai jellege sokkal súlyosabbá teszi az ügyet. Wallace felvetette, hogy ki lehet a végső címzettje annak az információnak, amely állítólag Ukrajna területén belül gyűjtött anyagokból származik. „Ami Putyin legjobban aggaszt, az a NATO értékei” – mondta. „Ha ezek az értékek veszélybe kerülnek vagy aláássák őket, akkor komoly beszélgetésekre van szükség a NATO-n belül az ilyen magatartású tagállamokkal kapcsolatban.”

Ezek a fejlemények a NATO másik tagállamának, Szlovákiának a miniszterelnöke, Robert Fico, aki Moszkvában van, hogy részt vegyen a Szovjetunió náci Németország feletti győzelmét ünneplő parádén, idején történtek. Míg a NATO többi tagja arra törekszik, hogy megőrizze az egységet Oroszország folytatódó inváziójával szemben, ez a legújabb hír nem fog kedvező fogadtatásra találni. Az utolsó hivatalos népszámlálás szerint körülbelül 150 000 magyar él Ukrajna Kárpátalja területén, és a két ország a múltban már összeütközött a közösség nyelvhasználati jogairól, valamint Orbán identitásépítő törekvéseiről.

Forrás: https://www.bbc.com/news/articles/cy8dx16q3nzo