Miért tűnnek el egyre inkább a hatalmas Himaláják a látómezőből

Kathmandu, Nepál fővárosa, gyerekkorom óta a Himaláják lenyűgöző látványával ajándékozott meg. Minden alkalommal, amikor visszatérek, remélem, hogy csodálatos panorámában gyönyörködhetek, de az utóbbi időben a szerencse elkerül. A helyzet fő oka a súlyos légszennyezés, amely tartós ködként lebeg a régió felett. Ez a jelenség már a tavaszi és őszi hónapokban is megfigyelhető, amikor régen tiszta égboltok jellemezték a tájat. Tavaly áprilisban például a nemzetközi járatomnak majdnem húsz alkalommal kellett köröznie a levegőben, mielőtt végre landolhatott Kathmandu repülőterén, mivel a ködös időjárás miatt a látási viszonyok rendkívül rosszak voltak.

A szálloda, ahol megszálltam, elvileg megfelelő magasságban helyezkedett el, ahonnan tiszta időben csodálatos kilátás nyílik a hegyekre – azonban a kéthetes tartózkodásom alatt egyetlen nap sem volt, amikor valóban láthattam volna a Himaláját. Még Nagarkotban, amely Kathmandu közelében található és híres kilátópontjairól, is csak ködöt láttam, mintha a hegyek nem is léteznének. Yogendra Shakya, aki 1996 óta üzemeltet szállodát Nagarkotban, megjegyezte: „Már nem hirdetem a helyet a ‘napfelkelték, naplementék és Himaláják’ szlogennel, mint régen. Mivel ezek már nem elérhetőek a köd miatt, újra kellett pozicionálnom a szállodát a történelem és a kultúra irányába, mivel itt is vannak turisztikai termékek.”

Egy korábbi utazásom során, amely egy évvel ezelőtt zajlott az Annapurna régióban, szintén reméltem, hogy láthatom a Himaláját, de ott sem volt szerencsém. A tudósok szerint a ködös időjárási viszonyok egyre intenzívebbé válnak, és egyre hosszabb ideig tartanak, ami jelentősen csökkenti a látási viszonyokat. A köd a szennyező anyagok, például por és füst részecskék összjátékával alakul ki, ami a látótávolságot 5000 méter alá csökkenti. A köd a száraz évszakban stagnál a levegőben, amely mostanában a klímaváltozás miatt hosszabb ideig tart. A júniustól szeptemberig tartó esős időszakban a monszunfelhők takarják el a hegyeket, csökkentve ezzel a látószöget.

A hagyományos időszakok, amikor a legjobb lehetőségek adódtak a látványosságokra, a március-május és október-november időszakok voltak, de a globális felmelegedés és az esőzések hiánya miatt a tavaszi hónapokban most sűrű köd alakult ki. A helyzet már decemberben elkezdődhet, ami szintén aggasztó. Lucky Chhetri, egy úttörő női trekking vezető Nepálban, arról számolt be, hogy a ködös körülmények 40%-kal csökkentették az üzletág bevételeit. „Tavaly egy alkalommal kártérítést kellett fizetnünk egy csoportnak, mert a vezetőink nem tudták megmutatni nekik a Himaláját a köd miatt,” tette hozzá.

John Carrol, egy ausztrál turista, aki több mint tucatnyi alkalommal látogatta meg Nepált 1986 óta, úgy fogalmazott, hogy a hegyek hiánya „óriási csalódás”. „Tíz évvel ezelőtt még nem volt ilyen, de most a köd úgy tűnik, hogy mindent elborít, és ez rendkívül kiábrándító a hozzám hasonló látogatók számára,” mondta. Krishna Acharya, a Trekking Agents Association of Nepal nyugati Gandaki tartományának elnöke hangsúlyozta, hogy a trekking ipar mély válságban van. „Tagjaink, akik trekking üzemeltetőként dolgoznak, kétségbeesettek, mert a Himalája látványának hiánya üzletelési problémákat jelent. Sokan fontolgatják, hogy más szakmát választanak,” nyilatkozta a BBC-nek.

Az indiai oldalról, a közép-himaláják közeléből a szállodások és túraszervezők arról számoltak be, hogy a köd most sűrűbb és gyorsabban tér vissza, mint korábban. „Hosszú száraz időszakok után heves esőzések következnek be, ami eltér a korábbi időszakoktól. Az esőzések ritkasága miatt a köd sokkal tovább megmarad,” mondta Malika Virdi, aki közösségi turizmus üzletet vezet Uttarakhand államban. A helyi lakosok azt állítják, hogy még a Peshawarból és Gilgitből jól látható hegyek is egyre kevésbé észlelhetőek.

Dél-Ázsia városai rendszeresen a világ legszennyezettebb levegőjű helyei között szerepelnek. A régió közegészségügyi helyzete súlyosan érintett a mérgező levegő miatt, amely gyakran utazási zűrzavart és iskolák bezárását okozza. A jármű- és ipari kibocsátások, az infrastrukturális építkezések pora, valamint a száraz kavicsos utak és a hulladék nyílt égetése jelentős légszennyezési források az év minden hónapjában. A helyzetet súlyosbítja a hatalmas erdőtüzek füstje, amelyek a hosszabb száraz időszakok miatt növekvő számban fordulnak elő, valamint a termelés utáni növényégetés Indiában, Pakisztánban és Nepálban. Az időjárási viszonyok, amelyek melegen tartják a levegőt a hűvösebb fölött, csapdába ejtik ezeket a szennyező anyagokat és korlátozzák a vertikális levegőmozgást – megakadályozva ezzel a szennyezés eloszlását.

A szakértők úgy vélik, hogy a Himalája lehet a legrosszabbul érintett hegyvonulat a világon, tekintettel a népes és szennyezett régióra, amelyben található. Ez azt jelenti, hogy a gyönyörű Himalája látványát a jövőben valószínűleg már csak fényképek, festmények és képeslapok formájában élvezhetjük. „Bűntudattal kell üzletelnünk, amikor nem tudjuk megmutatni az ügyfeleinknek azokat a hegyeket, amelyekért fizetnek,” mondta Chhetri asszony. „De a köddel szemben semmit sem tehetünk.”

Forrás: https://www.bbc.com/news/articles/cvgdl092jj5o