Trópusi erdők pusztulása rekordsebességgel tavaly

A világ trópusi erdeinek helyzete egyre aggasztóbbá válik, hiszen a legfrissebb műholdas elemzések szerint tavaly soha nem látott ütemben tűntek el ezek a létfontosságú ökoszisztémák. A kutatók becslése szerint 2024-ben körülbelül 67 ezer négyzetkilométer, vagyis mintegy 26 ezer négyzetmíliónyi érintetlen, öreg tölgyerdő veszett el, ami egy közel az Ír Köztársaság területének megfelelő méret. Ez naponta körülbelül 18 focipályányi erdő elvesztését jelenti, ami rendkívül aggasztó adat. A fő ok a tüzek voltak, amelyek első alkalommal meghaladták a mezőgazdasági célú földtisztítást, különösen az Amazonas térségében, ahol a rekordszámú aszály sújtotta a területet.

Bár a helyzet Délkelet-Ázsiában kedvezőbb képet mutatott, ahol a kormányzati intézkedések segítettek csökkenteni az erdőveszteséget, a globális adatok mégis sok kérdést felvetnek az erdők ellenálló képességéről a felmelegedő bolygón. A tudósok között sokan aggódnak amiatt, hogy bizonyos erdők, például az Amazonas egyes részei közel kerülhetnek egy úgynevezett „küszöbértékhez”, amely után visszafordíthatatlan hanyatlásnak indulhatnak. Matthew Hansen professzor, a Marylandi Egyetem GLAD laboratóriumának társigazgatója „megrázónak” nevezte az új eredményeket, és figyelmeztetett a trópusi erdők „szavannásodására”, ahol az öreg tölgyerdők visszahúzódnak, és tartósan szavannává alakulnak. „Ez még mindig elmélet, de úgy gondolom, hogy a megfigyelt adatok alapján egyre valószínűbbé válik” – tette hozzá Hansen.

Egy másik tanulmány, amely a múlt héten jelent meg, hasonló figyelmeztetést adott, jelezve, hogy jelentős erdőpusztulásra lehet számítani az Amazonasban, ha a globális felmelegedés meghaladja az 1,5 Celsius-fokot. Ez nemcsak a legbiodiverzebb élőhelyekben élő állat- és növényvilágot fenyegeti, hanem komoly következményekkel is jár a globális éghajlatra nézve. Az Amazonas eddig kedvező szerepet játszott az emberiség számára, hiszen több szén-dioxidot nyelt el, mint amennyit kibocsátott. Azonban az erdők felégetése óriási mennyiségű szén-dioxidot juttat a légkörbe, hozzájárulva a klímaváltozáshoz.

A 2023-24-es évben az Amazonas rekord aszályt élt meg, amelyet a klímaváltozás és az El Niño időjárási jelenség fokozott melegedése táplált. Számos tüzet szándékosan indítanak el a mezőgazdasági területek tisztítására, ami megnehezíti a helyzet elemzését. Az aszály azonban ideális körülményeket teremtett a tüzek elterjedéséhez, Brazil földjei és Bolívia szenvedtek a legjobban. Ez az egy év a várható trend része, amely a melegebb világban tapasztalható intenzívebb trópusi tüzekről szól.

Rod Taylor, a Világgazdasági Intézet (WRI) képviselője szerint most egy új fázisban vagyunk, ahol már nemcsak a mezőgazdasági földtisztítás a fő ok. „Most van egy új felerősítő hatásunk, ami egy igazi klímaváltozási visszacsatolási kör, ahol a tüzek sokkal intenzívebbek és vadabbak, mint valaha” – mondta. Összesen a világ öreg tölgyerdőinek rekordvesztesége 3,1 milliárd tonna üvegházhatású gázt bocsátott ki, ami körülbelül megegyezik az Európai Unió kibocsátásaival.

Délkelet-Ázsia országai azonban eltértek a globális trendtől. Indonéziában például a fő erdőveszteség 11%-kal csökkent 2023-hoz képest, a szárazság ellenére is. Ennek hátterében a kormányok és közösségek együttműködése áll, akik a „tűzgyújtás tilalmát” érvényesítik. Elizabeth Goldman, a WRI Global Forest Watch projektjének társigazgatója elmondta, hogy „Indonézia fényes példát mutat a 2024-es adatokban.” Gabriel Labbate, az Egyesült Nemzetek Éghajlatváltozási Programjának vezetője is egyetértett azzal, hogy a politikai akarat kulcsfontosságú a sikerhez. Más országok, így Brazília is, korábban hasonló megközelítésekkel értek el sikereket, de 2014 óta a kormányzati politikák megváltozása miatt újra nőni kezdett az erdőveszteség.

Hansen professzor hangsúlyozta, hogy bár a Délkelet-Ázsiában elért előrelépés pozitív, a brazil erdőveszteség ingadozása azt mutatja, hogy a védelmi politikáknak következetesnek kell lenniük. A kutatók egyetértenek abban, hogy a következő COP30-as ENSZ klímacsúcs, amelyet az Amazonasban rendeznek, kulcsfontosságú lesz a erdővédelmi programok megosztása és népszerűsítése szempontjából. Az egyik javaslat az, hogy a trópusi erdők megőrzéséért díjat adjanak az országoknak, amely ígéretes megoldásnak tűnik. Taylor úgy véli, hogy ez példaértékű innováció, amely a jelenlegi helyzet egyik alapvető problémáját célozza meg, miszerint jelenleg több profitot lehet realizálni az erdők kivágásából, mint azok megőrzéséből. A jövőbeli fejlemények és politikai döntések irányadóak lesznek a következő években, mivel a globális klímaváltozás hatásai egyre égetőbbé válnak.

Forrás: https://www.bbc.com/news/articles/c0lnngl6713o