A Farsang története
A farsangi időszak január 6-tól, Vízkereszttől tart egészen húshagyókeddig, azaz húsvétvasárnap előtti 47. napig. A farsang tehát a nagyböjt kezdetéig tart. A tél végét, tavasz kezdetét minden nép a maga sajátos módján megünnepelte az ókorban is, ezek helyét vette át a kereszténység térhódításával a farsang.
A farsang eredetét az ókor Róma ünnepei között találjuk meg, ahol is Szaturnusz isten tiszteletére rendeztek hatalmas mulatság sorozatot, mely hét napig tartott.
Ez a hét napos ünnepség terjedt el Európában, főképp a római birodalom által elfoglalt országokban. Magához az ünnepi időszakhoz igazából keresztény ünnep nem kapcsolódik, csak a kezdetéhez és a végéhez kötődik egy-egy vallási ünnep, a Vízkereszt és a Húshagyókedd.
Maga a szó “farsang”, bajor eredetű: 1283-ban említik először a vaschang szót, a fasnacht és fastnacht szavak mellett, melyek egész periódust jelölték; míg a vaschang szót csak a böjt előtti napokra használták. Magyarországon már Mátyás király idején is divat volt álarcos maszkabált rendezni a királyi udvarban, ehhez itáliai mintára szervezték az ünnepséget.
A barokk korban betiltották
A 16.-17. században azonban ezek a maszkabálok már erkölcstelennek számítottak és hosszú időre sok országban betiltották azok megrendezését. A farsang csúcspontjának a karnevál számít, melynek magyar megnevezése a “karnevál farka”. Ez az időszak az a három nap, amely közvetlenül megelőzi a Húshagyókeddet.
Manapság számos világvárosban hatalmas karneválokat tartanak ez idő tájt, pl. a Velencei- és a Riói karnevál, és erre az időszakra esik a magyar mohácsi busójárás is.
A riói karnevál egy öt napig tartó ünnepségsorozat, mely péntektől egészen Húshagyó keddig tart. Az első karnevált Rio de Janeiróban 1928-ban tartották, de hagyomány őse a portugál bevándorlóktól ered, akik már kétszáz éves tradícióként vonultak fel Brazíliában.
A velencei karnevált tartják a világ legelső ünnepi felvonulásának. Ez hamvazószerda előtt két héttel kezdődik, és hamvazószerdán ér véget.
